Kilencedik rész: Ukrajna nemzeti identitásáról
Több kitűnő tanulmány van előttem Ukrajna nemzeti identitásáról. Történészek írták, és szépen sorba szedték, hogy milyen történeti, nemzeti hatások befolyásolhatják. Gondban vagyok. Analitikus gondolkodással sem tudtam meg, hogy melyek a legfontosabb jellemzői. Írói elkerülték azt a meghatározottságot, ami Ukrajna nevét is adja. HATÁRVIDÉK. Igen, és lehunyt szemmel átugrották azt a történelmi tényt, hogy OROSZORSZÁG HATÁRVIDÉK- érről van szó. Sőt mi több, a cárizmus megerősödésével az ország része lett. Politikai áthallásokkal emelik ki, és hangsúlyozzák túl azt a történelmi tényt, hogy alkalmanként erősebb kulturális befolyás érvényesült a határvidék más területeiről. Természetesen az oroszok rovására.
A nemzeti identitás olyan kollektív érzés, amely területi, történelmi, nyelvi, és kulturális kötelék integrálódásának következményeként, mint közöségi tudat jelenik meg. A másoktól való elkülönülés és a belső kohézió legfontosabb eleme. Az ukrán nemzeti identitás kialakulását is a megkésettség jellemzi. Ha párhuzamokat keresünk, akkor olyan konstrukcióról beszélhetünk, amely Európa nyugati részein a 19. századi nacionalizmus terméke.
Bár a mai Ukrajna korábban nem volt független állam, de a több tízmilliósra növekvő ukránság jelen volt a történelemben, fajsúlyos tényezője az általa lakott területeket birtokló birodalmaknak, és minden korban megvolt az egységtudata. Ez viszont nem egyenlő a nemzeti identitással. Ezt a tónust akarják MOST ráerőszakolni más nemzetiségekre.
Az ukrán nemzeti identitás - NEMZETISÉGEK IDENTITÁSÁNAK összessége. Erre hangolódva inkább az elkülönülés jellemzi, és nem a MI érzése. Ez egyrészt az ortodox és a görögkatolikus vallási megosztottságból fakad, ami mentén elkülönülnek az orosz, és más nemzeti identitások, másrészt az egykori Galíciai kulturális identitása, amely a monarchiához, és a lengyel uralomhoz kötődik. Ez az identitás korántsem annyira egységes, mint azt az ukránok szeretnék, annak ellenére, hogy valamennyi területre érvényes beágyazódásuk van.
A Birodalom felbomlásával, az ukrán államiság létrejöttével, megerősödött egy ultranacionalista vonal, amely a nemzeti érzés kiterjesztése érdekében erőszakosan lépett fel más nációkkal szemben. Ebben a nyelv játssza a főszerepet, és az a történelmi szembenállás, amely, az oroszokkal szembeni harcot helyezte a középpontba. Nem kis feladatra vállalkoztak, mert Ukrajna valamennyi nemzetisége önálló, és stabil identitással rendelkezik. Tekintsünk el a felsorolásuktól, csak a legnagyobbakra koncentráljunk. Kétségtelen, hogy a legkiterjedtebb az ukrán, ezt követi az orosz, a nyugatos Galícia és bármennyre meglepő Donbasz. Ez utóbbi nemzetiségeit tekintve rendkívül heterogén. Beköltözőkről van szó, akiket az ipar vonzott oda. Az ukránoktól eltérő identitásuk is jórészt a mezőgazdasági és az ipari tevékenység különbségéből fakad. Integráló nyelvük az orosz. Az eltérő, vegyes nemzetiségi összetétel miatt sem nem ukrán, sem nem orosz.
Az egykori Galícia inkább támogatja az ukránok törekvéseit, mert abban jelen van az EU-hoz tartozás igénye. Az egykori lengyel érdekeltségű területek ehhez Lengyelországból is kapnak segítséget. A magyarok identitása nem képvisel számottevő erőt. A többi nemzetiség is hasonló „erőtlenséggel jellemezhető”
Mondhatjuk nyugodtan, hogy szinte mindegy mit mondanak a kutatók az ukrán identitásról, MEGHATÁROZÓK a múlt század közepétől napjainkig tartó időszak eseményei. Az biztos, hogy az oktatási rendszer sem sokban járult hozzá az egyének történelemszemléletéhez, kulturális szintéziséhez. A szovjetrendszerben pontosan annyira elfogult, egyirányú és torz volt, mint napjainkban az ukrán nemzeti keretek között. Amiről szó van, AZT nem annyira a rejtett tanterv(ek) belső tartalma, hanem inkább a családi kalendárium tölti meg tartalommal. A nagyszülőktől a napjainkig is tartó emlékezet. Ezt a vegyes házasságok sem tudták felülírni. A nemzeti identitásban a patriotizmus, - a nacionalizmus és a sovinizmus révén különféle módon és mértékben nyilvánulhat meg. Ez kifejeződhet érzésekben, nemzeti büszkeségben, de idegengyűlöletben és a fanatizmusban is. Ukrajna mai identitását az állandósult, és kívülről is támogatott harc jellemzi. Élő emlék a holomodor, a banderizmus, a zsidó pogromok, a vallásháború, a nemzetiség ellenesség, a felfegyverzett, és állami szerepet kapó nacionalizmus, valamint egy állóháború. Ezek a kaotikus állapotok az állami hatalom gyengesége az oligarchák hatalmát erősíti. Erre telepedett rá az EU, az USA, és természetesen az oroszok. Kirobbant az identitások háborúja.
UKRAJÁNAK NINCS KOHEZÍV, NEMZETI EGYSÉGET ERŐSÍTŐ NEMZETI IDENTITÁSA. A politikai főhatalom úgy döntött, hogy megteremti, bármi áron. Ezt szolgálta volna a nyelvtörvény. Ez robbantotta ki Donbaszban azt a fegyveres ellenállást, amit az oroszok természetes módon támogattak. Így csatlakozott a Krím is OO-hoz. Az első összeütközést az ukránok elveszítették, ezt zárta le a Minszki szerződés, ami kiváltotta a nemzeti nacionalista erők megerősödését, egy olyan fegyveres erő létrejöttét, ami független volt az államhatalomtól. Az ukrán oligarchák pénzén. Ezek a nácik, és gondolkodás nélkül ölték, terrorizálták a lakosságot. Más nemzetiségeket. A magyarokat is. Amikor Ukrajnát támogatjuk, ezt hajlandók vagyunk elfelejteni. A külhoni magyarokkal szemben bűn, ha ezt tesszük.
A nemzeti identitás félelemre, és terrorra épülő változtatási kényszere halálra van ítélve. Az ukrán példa kitűnően mutatja. A szovjetrendszer sem volt képes kiölni. Újra ébredt, és most orvosolni akarja a múltbeli nemzeti szintű fájdalmakat. ÓRIÁSI VESZTESÉG LESZ A VÉGE