4 Negyedik rész: A nagy- (orosz) és a kisorosz (ukrán) nacionalisták háborúja

Az ukrán-orosz háború megértése többek számára nehézséget okoz, mert ismerethiányban szenvednek, ellenszenves számukra valamelyik fél, olyan igazságot keresnek, ami nincs, ezért egysíkú a gondolkodásuk, és hallgatnak arra a sok szakértőre, akik innen onnan megszólalnak, és megerősítik a gondolkodásukat. Ne feledjük, hogy a „szakértők” is elfogultak. Kiszolgálói a globális, a nemzeti, és a pártos piacoknak. Bárkinek, aki fizetőképes, és eltarja őket.

Sokan nem tudják, hogy egy háborúban nincs HÍR értékű HÍR, csak dezinformáció. Ez is a háború része. A tárgyilagosság helyett az érzelmek gerjesztése

Bevezetőként csak annyit: hogy óriási hiba a háború leegyszerűsítése a fegyveres küzdelemre, és az emberi szenvedésre. A „világok háborúja” évszázadok óta zavartalanul folyik. Vannak ennek politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai, információs területei, és ezeket erősíti vagy gyengíti a speciális propaganda. Háború bármilyen területen megjelenhet, ahol az erőviszonyok felborulnak, és a főhatalom úgy érzi, hogy valamit nyerhet a másik rovására. A hatalom egy különleges - mondjuk azt, hogy ezen a szinten erőforrás – mert képességet jelent mások befolyásolására. Mivel hatalommá bármi válhat, amivel másokat befolyásolhatunk, különleges egymásra hatások alakulnak ki, és lesz egy határ, ahol hasonló erővel bírnak, és ott időlegesen stabilizálódik a rendszer. Az egész hasonlatos ahhoz, mint amikor szappanbuborékokat fújunk, és időnként egy-egy eldurran. Azonnal átrendeződik a buborékok halmaza, mert nincs hatalmi erőtér nélküli világ. 

Országok és piaci kapcsolatok között a legjelentősebb hatalmi tényező a gazdaság. Mondhatjuk, hogy mindenek alapja. Erre építve lehet hadseregeket fejleszteni, vesztegetni, korrumpálni, embereket manipulálni. Mozgásait többnyire a piaci viszonyok átrendeződéseként írják le. A valóságban gazdasági háborúról van szó, ami társadalmi evolúció részeként jelenik meg. Ha valaki párhuzamot keres a Biden gyerek, és az amerikai tőke ukrajnai megjelenésében, nem kell megerőltetni az agyát. Ha az adott földrajzi területen vizsgálódunk, ne feledjük azt sem, hogy Lengyelország úgy érzi, hogy két ellensége közé szorult. Ezért aztán az USA európai képviseletének zászlóvivője lett a németek, és az oroszok ellen. Mindez az európai érdekek rovására. Hasonló szerepet töltenek be a balti államok a maguk mérhetetlen orosz fóbiájával, és a lengyelekétől kisebb amerikai elkötelezettséggel. Nem véletlen, hogy a politikai szövetségek hátterében, hátországában erős szkanderezés zajlik.

Az ukrán-orosz konfliktus, mert - ez sokkal szélesebb, mint a háború vagy a fegyveres küzdelem – megértése első fokon csak a két ország történelmi együttélésének szegmensein keresztül lehetséges. Itt van előttem legalább öt ukrán-orosz történelmi mű. Onnan indultak, hogy egytestvérek. (értsük: két egytestvér Ménrót fia) Van közöttük vérazonosság, de különbség is. A történelmi elemzések fő kérdése, hogy ki mit emel ki. Az egytestvéri lét azonosságait, vagy különbségeit. Ukrajna területe a Kárpátoktól, kezdve könnyen átjárható volt a népek, és a hadak számára. Sokan letelepedtek, és erősen vegyes nemzetiségű területek alakult ki. Itt mindenki szabadnak érezhette magát, mert az állami hatalom elől évszázadokon keresztül ki tudták vonni magukat.

Az Orosz államiság évszázadokkal nagyobb ívet fog át, és sokkal stabilabb, mint az Ukrán. Az ukrán történelem állandó harcot, ezzel instabil társadalmi viszonyokat jelentett az ott élők számára. Az oroszok a testvér vonalra hangolódnak, az ukránok a harcra. A nemzetállamok határai a kapitalizmus kialakulásával kijelölésre kerültek. Ebből kimaradt Ukrajna. Váltakozó ütemben, de a jelenlegi Ukrajna területén honosok voltak a törökök, az oroszok, a lengyelek, a monarchia, és a németek. Mi magyarok is. Talán ezért is, az ukrán nacionalizmus mindig élen járt az ellenességek keresésében. A nacionalista gondolkodáshoz ez úgy hozzátartozik, mint baltához az éle. Az ukránok mindig szövetségeseket kerestek, aktuális ellenségeik ellen. A kettő együtt jár. A területek fölötti hatalom így, vagy úgy, mindig eldőlt. Valakik rovására. Most is. Ukrajnában a nemzetállami lét hiátusai miatt, a nacionalizmus „gyűlölet tartalma” nem csendesedett. Az oroszoknál a „nagyoroszok” nemzeti érzése egykor stabilizálódott. Később a Szovjetunió felbomlásával erősen sérül, de most újra megerősödött.

Két nacionalista ország harcát látjuk.

A történelmi tapasztalatok szerint a tartós békéhez az egyiknek mérhetetlen módon meg kell gyengülnie. A másik hatalomnak véglegesen meg kell erősödnie.  Ez biztosítaná a tartós együttélést.