Érzelmek és arckifejezése

Szerkesztés Paul Ekman művei alapján

Bevezetés

    Az érzelmek a pszichológia legvitatottabb területei, témái közé tartoznak. A vita korábbi tudósok, filozófusok és a mait gondolkodók közötti egyet nem értésre vezethető vissza. A pszichológusok többsége megpróbál egyetérteni az érzelmek leírásában, hogy például milyen témákat vonjanak be az érzelmekről szóló vitákba. Az érzelmek ilyen felsorolását „érzelmi összetevőknek” nevezzük. Ezek a komponensek elkülönülnek a fizikai vagy pszichológiai tényezőktől, és magukba foglalják az érzelmi arckifejezéseket, az érzelmek kiváltóit, és az érzelmek neurológiai folyamatait.

Az érzelmek összetevői

    Az összetevők józan ész alapján történő megközelítése úgy tűnik lehetséges módszer, az érzelmek leírásában,mert elemei jelen vannak az emberek gondolkodásában, amikor érzéseikről beszélnek. Például az emberel általában egyetértenek abban, hogy milyen az állapotuk, amikor dühösek, és ez miben különbözik attól amikor boldogok. Ezek az összetevők ugyanakkor folyamatosan vitatott területei az érzelmekről szóló tudományos diskurzusnak, és felvetnek olyan kérdéseket, mint:

-        Milyen a különböző érzelmek kiterjedése, és a közöttük meglévő különbségeknek van-e valóságos fiziológiai alapja.

-        Az érzések minősége közötti különbségek megoszthatók-e az emberek között.

-        Milyen a különbségek természete az egyes érzelmek között

-        Mi az alapja, vagy a létrehozója ezeknek az érzéseknek

-        Mi a fontossága, vagy funkciója ezeknek az érzéseknek.

 

    Az érzelmek másik nyilvánvaló, és leírható összetevője az emberi magatartáskészlet, ami előadható, megfigyelhető. Ez a magatartás az izom mozgások révén jön létre, és két nagy csoportja van. A nagy mozgások a vázizomzat révén és az úgynevezett érzelemkifejezések. Ezek a mozgások árnyalják egymást, ezért bármilyen magatartást lehet úgy is értelmezni, mint egy érzelem kifejezését. Az emberi mozgások nagy részének ugyanakkor nincs érzelmileg adaptálható értéke. Például: a kéz dörzsölése, vagy a láb megtapogatása más Ch. további célok irányába mutathat: meglepnek valakit, és az elrohan. Az állati magatartáskészletben – az emberekhez hasonlóan- felfedezték a környezethez történő alkalmazkodás funkcióját és immár elgondolkozhatunk azon, hogy az evolúció milyen lenyomatot hagyott az emberi magatartáskészlet alakulásában. Ez a kiemelés természetesen nem ad egyértelmű lehetőséget az emberi érzelmek magyarázatához. Az arc, és az érzelem „magatartását” érzelemkifejezéseknek nevezzük, és ez megfelelő indikátora az érzelmeknek, de ez szemben áll, vagy szembe helyezkedhet a célra irányuló emberi akciókkal. Ezek az érzelemkifejezések képesek megkülönböztetni egyik érzelmet a másiktól. A legszélesebben kutatott, és kibeszélt érzelemkifejezések az arc érzelmei.

     Az érzelmek legkevésbé nyilvánvaló összetevői a belső testi elváltozások, a sima izmok, és a mirigyek működése. A test belső kémiai összetevői különböző mirigyekben aktivizálódnak, és az érzelmek hatására szétterjednek a test különböző részeiben, általában vérrel, és aktiválják különböző módon az idegrendszert, és más szerveket .Az érzelmek kémiai és neurológiai hatásaira az emésztő rendszer sima izmai, a keringési rendszer, és más testi összetevők a normális működés szintjéről elmozdulnak valamilyen irányba. Ezek kiterjednek olyan területekre, melyeket könnyű észrevennünk, mint például a pupilla tágulás, izzadás, verítékezés, elfehéredés, bőrpír létrejötte, és vannak más válaszok,melyek viszonylag rejtettek, mint a szívdobogás, a gyomor aktivizálódása, vagy nyálelválasztás.

     Más kevésbé megfigyelhető, és még inkább felismerhetetlen összetevői az érzelmeknek, az általuk kiváltott gondolatok, ideák, melyek az érzelmek alatt aktiválódnak. Ezek az érzelmi összetevők kognitív tevékenységek, és képesek emelni, vagy csökkenteni az érzelmi esemény hatásait, és hathatnak is rá. Például: az elveszett házi kedvencre gondolva felidéződhet a véget ért szerelmi románc emléke is. A gondolattól, és más gondolatokból hasonló érzések születnek, melyeket nem lehet közvetlenül megfigyelni, és nehéz mérni, megérteni, hogy hogyan befolyásolják a látható, megtapasztalható érzelmi képet.

     Azokat a körülményeket, melyek hozzájárulnak az érzelmek szintjének emelkedéséhez, és más összetevőket is tartalmaznak, „érzelem kiváltónak” nevezzük. Ezek az okok lehetnek külső és belső tényezők, például: ijesztő fájdalom a mellkasban, vagy egy kutya megjelenése. Néhány esemény - úgy tűnik, - ugyanazt az érzelmet váltja ki minden kultúrában: például egy gyerek halála a szomorúságot. Más dolgok , például ahogy az ételeket fogyasztjuk, vagy undorodva visszautasítjuk nagyon hasonlóak

    Végül az idegi folyamat, amely alatt a tevékenység zajlik, képes befolyásolni az érzelmi élményt.

Érzelem elméletek

   A leíró érzelemelméletek mellett vannak érzelemelméletek, melyek megkísérelték meghatározni az érzelmek okai, forrásai, összetevői, funkciói és az érzelmi válaszok közötti kapcsolatokat. Ezek az elméletek sok mindenben nem egyeznek, de van néhány elmélet, amely érdemes a tanulmányozásra. Ezek közül bemutatunk néhányat, kiemelve azokat, melyeknél az arc került a középpontba.

Az érzelmek kifejezése

   Az érzelmek kifejezése is vita tárgya, de a leírás szintjén vannak egyezések, melyek a magatartás és az érzelmi összetevők kapcsolatára irányulnak, és igyekeznek feltárni az érzelmeket a megfigyelők számára. Ezek elemzésére később sor kerül.

Érzelemelméletek, és az érzelmek kifejezése

   Amikor az érzelemelméletek megjelentek, nem volt hiány ideákban, és ezek különböző forrásokból származtak. A filozófusok, az ókori Rómától kezdve Sartre-én keresztül napjainkig évszázadokon át számos megfontolást ajánlottak az érzelmekkel kapcsolatban. Kreatív művészeknek is voltak javaslataik az érzelmek megjelenítésére, és ezeket portréikban, szobraikban meg is jelenítették. Természettudósok, filozófusok, az állati magatartás tanulmányozói és sokan mások gondolkoztak az érzelmek eredetén, fejlődésén, funkcióin, és gazdagították az elméleteket az egyének, és a társadalmak számára. Más tudományágaknak is van érzelmi „nézőpontja”, beleértve a politikatudományokat, a közgazdaságtant, és az előadóművészeket… A mi közelítésmódunkban azokra az elméletekre koncentrálunk, amelyek az érzelmi arckifejezésekre épülnek. Ezek az elméletek segítenek megérteni az érzelemkifejezéseket

Az érzelemkifejezés, mint az alkalmazott kommunikációs mechanizmus

   Néhány kutató az érzelemkifejezések erejére koncentrált. Az üzenetek küldői kerültek a kutatások középpontjába. Charles Darwin a 19. század közepén vetette fel az érzelemkifejezések problémáját, és módszeres, tudományos alapossággal az arckifejezések szerepét a kommunikációs folyamatban. Ehhez egy korrekt megfontolást is kidolgozott. Jóllehet Darwin keveset dogozott ki az arckifejezések kommunikációs mechanizmusából, munkássága révén erős indíttatást adott a  későbbi kutatásokhoz, és bátorította a kutatókat, hogy tovább foglalkozzanak a problémával. Erre a tradícióra épülve folyt a kommunikációs folyamatok etológiai alapú megközelítése. Az első etológusok között Konrad Lorenz is tanulmányozta az „S-R” mechanizmust az állatoknál. Rögzített akciókkal váltották ki a jel stimulusokat. Később az etológusok tanulmányozták az emberi magatartást is, és megvilágosodott, hogy ezek kapcsolatban vannak az emberi és az állati arckifejezésekkel. Eibl-Eibesfeld például tanulmányozta az olyan emberi arckifejezéseket, mint a mosoly de figyelmet fordított más kommunikációs jelekre is, mint a szemöldök mozgatása, és ezeket beillesztette egy kommunikációs háló szerkezetébe.

    Néhány pszichológus szintén kihangsúlyozta az érzelmi arckifejezések kommunikációs funkcióját.

    E két közelítésmód alapján fogjuk elemezni a továbbiakban az arckifejezések szerepét a kommunikációs folyamatokban.

Érzelmek és arckifejezések

    Egyik vagy másik érzelem kifejezése, és megjelenése áthatja pszichológiát, és művelőit. Az a szó, hogy „kifejezés” feltételezi valaminek a létezését, ami kifejez valamit. Néhány pszichológus tagadja, hogy lenne valami specifikus szervezeti állapot, ami összhangban lenne a mi naiv ideáinkkal az emberi magatartással kapcsolatban, ezért szerintük ezek a kifejezések nem értelmezhetők. Mások azt gondolják, hogy a magatartás meghatározott azon az érzelmi válaszon keresztül, amit expressziónak hívunk, ezért az a szó, hogy „kifejezés”, foglyul ejti azokat a magatartásszabályokat, melyek kevésbé adekvátak, mint az érzelmi reakciók megközelítései. Megint más pszichológusok azt gondolják, hogy az arckifejezéseknek elsődlegesen kommunikációs funkciójuk van, és magukban hordanak valamit szándékainkból, vagy belső helyzetünkből, és úgy találják, hogy hasznos az „expresszió” mellékzöngéje, értelme. Tekintet nélkül a megközelítésekre, bizonyos arckifejezések alapján asszociálhatunk emberi érzelmekre. A kutatók bebizonyították, hogy az emberek különböző kultúrákban hasonló módon kategorizálják az érzelmeket, ezért hasonló arckifejezések, hasonló eseményeket váltanak ki. Néhány zavaró elméleti alkalmazás ellenére egyetértés van abban, hogy az érzelmek hasonlóak, és hasznos tudni, hogy az érzelmek és az érzelemkifejezések milyen kapcsolatban vannak, és ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.

     Az arckifejezések érzelmekhez történő illesztése magában foglalja azokat az ismereteket, melyeket sikerül feltárnunk. Ezer éve hogy tudósok, filozófusok gondolkoztak az érzelmi kategóriákon, és napjaink tudományos kutatásai bebizonyították, hogy az arckifejezéseket képesek vagyunk hét kategóriába rendezni, ámbár más egyéb kategorizálások is léteznek, létezhetnek, melyeket más gondolkodók állítottak össze. Jelen fejlesztés az arcanalízis tudományos eszköze, amit „Arctevékenység Kódoló Rendszernek” FAC) nevezzük. A nagy kategóriákat a következőkben beszéljük meg.

 

Öröm

     Az öröm kifejezése univerzális, és könnyű felismerni. Olyan üzeneteket szállít, mint élvezet, kellemes, pozitív hozzáállás, és barátságosság. Például az öröm kifejezését a legkönnyebb felismerni a fényképeken, és az emberek szívesen produkálják, ha nincs

más érzelmük. Tény, hogy az öröm érzését lehet gyakorolni, mert az emberek gyakran használják, hogy elrejtsék más érzelmeiket, és félrevezessék, manipulálják embertársaikat. Ennél pontnál gondoljunk politikai figurákra, celebekre, hírességekre, akik állandóan mosolyognak, ha a médiákban megjelennek. Hitelesen mosolyogni értékes, és jó befolyásolási lehetőség. Az igazi, vagy a hamis mosoly közötti különbség felismerésére majd még visszatérünk és más példákat is bemutatunk

Az öröm kifejezése

A: Gyermekkortól kezdve

 egész életen át a mosoly

stabil indikátora a boldogságnak 

és az örömnek

. A képen az

elégedettség minden jele

megtalálható

B A-F képek azt mutatják,

hogy az ajkak sarkai ferdén

emelkednek felfelé, az arc

ráncolódik, kidudorodik,

ami a mosolyra jellemző, és

az öröm kifejeződése

C.A kép azt mutatja, hogy a

szemhéjak összeszűkülnek,

szarkalábak jelennek meg

a szemek sarkában és az

arc külső, felső része enyhén

megemelkedik, jelezve az

aktuális boldogságot

 

D. A képen létható modell

belemosolyog a kamerába,

és mutat néhány jelet a

boldogság kifejezéseiből..

Ez ezzel együtt nem

eléggé meggyőző

E. A D-E képeken megfelelően

emelkednek a száj sarkai,

 (mosoly) de hiányzik a

 szemöldök beszűkölése

és a szarkalábak, melyek

a tényleges öröm

kifejeződései

F. a modell túldimenzionálva

mutatja a mosoly összes

kellékét., de ez mégsem az

öröm mosolya. Az ajkak

párhuzamosak, az arc nem

 emelkedik fel

 

 

Szomorú

   A szomorúságot egyesek gyakran állítják szembe a boldogsággal, de ez a nézőpont túlságosan egyszerű, és a száj sarka is ellentétes vele. A szomorú arckifejezés olyan üzenetet hordoz, mint veszteség, gyász, kényelmetlenség, rossz közérzet, fájdalom, gyámoltalanság stb. Az amerikai kultúrában a mai napig erős ellenszenv tapasztalható a szomorúságot mutató férfiakkal szemben, ugyanakkor a nők között viszonylag könnyű szomorú arckifejezést találni. A közös érzékelés,és észlelés megosztotta a pszichológusokat abban, hogy a szomorúság az arcon alacsonyabb intenzitású megjelenése a sírásnak, amit korábban meg lehetett figyelni az újszülötteken, ugyanis mindkettő kapcsolatban van a szorongással, a nélkülözéssel. Jóllehet a sírás és a könny közös kísérője a szomorúság kifejezésének, a könny nem indikátora több különleges érzelemnek, mert más érzések kísérőjeként is megjelenik.

A. A síró baba arca a szomorúság

összes elemét mutatja. Összeszűkült szemekkel, felemelkedő arccal,

 felhúzott szemöldökkel, legörbülő

szájjal felfelé forduló álldudorral,

megfeszülő szájsarkakkal, és

 leszorított szemöldökkel

B.. A szenvedő gyerek mutatja a

a szomorúság tipikus tüneteit, szűkülő szemekkel, és felemelkedő arccal. A szemhéj együtt emelkedik fel az arccal, és az arc közepén egy ráncot formál. A szemöldökök között ránc húzódik. Az ajkak enyhén oldalra húzódna, és lefelé fordulnak

 

C. A szomorúság látható a lefelé forduló szájsarkakkal, a felemelkedő állközéppel. A szemek szűkek. A testtartás , a nézés irány, a fej orientáltsága általános szomorúságot jelez.

 

Harag, düh

    A haraggal növekvő gyakorisággal találkozhatunk a modern társadalomban. A mindennapi stressz és frusztráltság megalapozza a harag növekedését, és a megtorlás esélye is lecsökken a személyes biztonság eszméjének a növekedésével. A harag a személyek közötti agresszióval járó szembenállás és egy esetleges támadás lehetősége. A harag általános felelet a haragra,ezért fontos a pozitív visszacsatolása veszélyes konfliktusokban is. A legutóbbi időkig a harag kulturális tiltás alá esett a nők számára, ezért ez különbséget teremtett a férfiak és a nők között a harag kifejezésében. A kontrollálatlan harag toxikus hatással van a haragos személyre, és krónikusan haragos személy magatartásában ez nyomot hagy. Jóllehet haragot gyakran asszociálják a destrukcióval,és az erőszakkal, a harag feltehetően az egyik fontos szociális érzelem. Segít megvédeni a káros környezeti hatásoktól. De jobbá teszi az egyéni erőfeszítéseket, jobbá válik a környezet, és ellenállnak az igazságtalanságnak, és a kényszerítő hatalomnak.

A. Összevont  szemöldök, ami

magával húzza a ráncokat a

szemöldökök között . A kisfiú

összeszorítja ajkait, ami

jellemzően haragot fejez ki.

Szorítással kicsit felemelkednek

az állai is

B. A férfi kinyitott szájjal mutatja a haragot. Ajkai feszültek, és elvékonyodnak. Hasonlóan más haragkifejezésekhez, az alsó  ajka feszült. Szemhéja lecsukódó., és ráncokat hoz létre  a szemöldökök között

 

C. A hölgy zárt ajkakkal mutatja a haragot, amit felemelkedő álla  tesz hangsúlyossá. Szemöldöke összehúzódik, ámbár szűken. Alsó szemhéja feszült, és egyenes. Felső szemhéja felemelkedik

 

 

Félelem

A félelem nem túl gyakori a azokban a társadalmakban, ahol a jó szociális biztonság a tipikus, mert a személyes biztonságot fenyegető veszély, és lehetséges erőszak a félelem elsődleges kiváltója. A félelem információt szállít a közelgő veszélyről, a közelgő fenyegetettségről, valószínűsíti, és hajlandóságot mutat a menekülésre. A félelem kiváltója egyénenként változik, és személyhez köthető specifikációt mutat. A félelem megtapasztalása különlegesen negatív érzésminőség, és múlásával csökkennek a testi kísérő jelek is. A kognitív funkciók, és a menekülésre irányuló magatartás szervezése válik parancsoló céllá a félelem hatása alatt. Az aggódás is vezethet félelemhez, és adhat hasonló testi válaszokat, de a hosszabb terminusú hangulatok és okok sokszor nincsenek közvetlen kapcsolatban egymással. De4 mindkettő egészségtelen fizikai állapotokat okoz, ha hosszabb ideig tart.

  1. Ez a férfi lefelé néz, mert a

mellén egy patkány mászik felfelé

Szemhéja tipikusan mutatja a félelem

 jegyeit. Felső szemhéja felemelkedik

és homályosan bámul a szemeivel.

A száj oldalra feszül,

és a nyak izmai is megfeszülnek.

Úgy tűnik, hogy ez a férfi nem

nagyon fél

B A hölgy portréján a meglepetés

 is megjelenik. Szemöldöke, és

felső szemhéja felemelkedik.

Állkapcsa leesik, szája elkerekedik

És mert a szája nagyon kitágul

ajkai is megfeszülnek.

A tágra nyílt szemek és az alsó

szemhéj feszült A félelem, és

meglepetés egyszerre jelenik meg rajta

 

Az undor

            Az undor megjelenése sokszor a testi válsz része valaminek, ami vérforraló, vagy émelyítő, mint például a rothadó hús, bélsár, rovarok az ételben, vagy más offenzív anyagok,melyektől felfordul a gyomrunk, mint valamilyen ételtől. Kellemetlen szagok ugyancsak kiválthatják az undor reakcióit. Az undor reakciói sok más dolgot is jelezhetnek, és általában semmit sem tehetünk ellene.

 

A Ez egy kiváló ábrázolás az undor egyfajta kifejezésére. A ráncolódó orr, a lefelé hajló szemöldök, a felső ajkak felemelkedése,az alacsony szemhéj feszült és leszűkült nyitott szem, összeszorított ajkak, felemelkedő szemöldök relevánsan mutatja az undor kifejezését. A száj lehetne nyitva is. Elfordítja a fejét, és ez összefügg az undor kifejezésével, mert valamit szeretne elkerülni

 

Meglepetés

     A meglepetés múlandó, és valós időben, születésekor nehéz észrevenni. Mindig bekövetkezik egy váratlan, és meglepetésszerű esemény hatására. A rövid idejű meglepetést gyakran követ valamilyen más kifejezés, ami elfedi a meglepetés pillanatait. Ez a meglepetés tárgyában lehet kudarc, boldogság. Például legtöbben meglepődünk, - lehet hogy szándékosan - ha más emberek hírtelen felbukkannak előttünk, „megijesztettél” mondjuk, és öröm lesz a követő érzés, ha jó barátunkat látjuk meg, és kudarc, ha idegen. A meglepetés kiváltódik, ha elmozdul a figyelmünk. A meglepetés kiváltódhat később is, amikor azt halljuk: „megleptél” Ilyenkor mosolygunk jóllehet nem nagyon értelmesen. Az intellektuális éleslátás kiválthatja a meglepetés érzését és lehet, hogy ezt „megsarkantyúzza” a tudós teljesítményét. A meglepetést meg kell különböztetni a meghökkenéstől, melynek kifejezése meglehetősen különböző

 

A. Ez a stimuláció eltúlozza a

meglepetést. Ezt mutatja a felső

szemhéj extrém magas felemelése.

a száj nagyra nyitása, és az

ajkak leejtése. A szemhéj megfelelő

 magasságba emelkedik, és van

egy kis

mosolya is.

B. Ez a meglepetés ugyancsak

eltúlzott. Ezt mutatja a magasra

felhúzott szemhéj. A nagy

szájnyitás.

és az ajkak leejtése.

Homlokán egy nagyobb ráncot

is mutat

         

 

C.. Figyelmen kívül hagyva a

   rágógumit, ez egy természetes                          kifejezése a meglepetésnek.                              A szemöldök kicsit                                 felemelkedik                                                         kis ráncot húz a homlokon, a felső szemhéj is felemelkedik, és a száj kicsit kinyílik.Az ajkak relaxáltak

 

További Érzelmek, és Érzelemkifejezések

            Néhány pszichológus elkülönít más érzéseket, és megjelenési formáikat. Ezek közé tartozik a megvetés, a szégyen és a meghökkenés. A meglepetés kapcsolatban van az undorral, és tartalmaz néhány hasonló akciót, de különbözik is tőle, mert a kiváltó okok eltérnek, és megjelenési formáikban akcióik inkább asszimertikusak. Néhány pszichológus szerint a szégyennek ugyancsak van kapcsolata az undorral, de a legújabb keletű vélemények szerint lehet megkülönböztető jelzése is. Több pszichológus szerint a meghökkenés különbözik minden más érzelemtől, és inkább reflexműködés a jellemző rá. A meghökkenés ugyanis unikális, egyedül álló érzelem

 

Elérhetőség

gondolatolvasás
5085 Rákóczifalva Rózsa út 5/a

20 3398345

© 2014 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode