a bölcsesség nyomában

 

    A bölcsesség különleges adomány. Egyszerre higgadt tudás, tapasztalat, alkalmazkodó képesség. Egykor tradicionális társadalomban éltünk. A családok ügyeiben a nagyszülők szava volt a döntő. Ez vonatkozott a tulajdonlásra, a fiatalok jövőjének formálására, a házasságok kommendálására. A család jövője, fennmaradása, gazdagodása érdekében. A világ nagy részén ez ma is így van. Az öregek szava dönt. Ők a bölcsesség birtokosai.  A társadalmaknak is van egy evolúciós folyamata. Tanultuk a görögök, és Róma bukását, de napjainkban is estek szét birodalmak, és birodalmi álmok. Vezetőink lehet, hogy okosak, de kevés a tapasztalatuk, és szűk érdekek vezérlik őket. Ők pártkatonák. Modern korunk konkvisztádorai. Az már szinte mellékes, hogy ki az ellenség. Ahol Pumped Gabó „orálművész és kockahas” példaképpé válhat, arra ne lehet találni szavakat. Ahol a vezetők, a „kiválasztottak” nyugodtan, és következmények nélkül lophatnak, legyen az plágium, vagy pénz, paripa, fegyver ott erkölcsi fertő van.

    Magyarországon nincs szükség az öregekre. Pedig ők a bölcsesség letéteményezettjei. Ennek okát az idegrendszer működésében találjuk meg. Az idegrostok többségét egy többrétegű zsírszerű anyagból álló hüvely - az ún. mielin - veszi körül. Ez teszi lehetővé, hogy az impulzusok gyorsan és pontosan haladjanak végig az idegroston. Az ember intellektuális kapacitásának csúcsára 70 éves korába jut el, hiszen ekkor termelődik a legtöbb mielin aminek hatására az agyi idegsejtekben felgyorsul az információ áramlás, ezért szinte mérhetetlen módon javulhat a központi idegrendszer teljesítőképessége. Gene Cohen, a George Washington Egyetem gerontológusa, több kutatás eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy az idős emberek agya sokkal jobban, rugalmasabban, kreatívabban működik, mint azt korábban gondolták. Amikor valaki elmúlt 60, 70, 80 éves, az agya rengeteg információt, tapasztalatot halmozott fel. Ebben a korban az agyi idegsejtek számtalan olyan külső ingert képesek kódolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem értenek még. A szakértők is megfigyelték, hogy az idősebb emberek jobb és bal agyféltekéje harmonikusabban együttműködik, jobban kiegészítik egymást, ezért sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken. Egy idős embere agya lehet, hogy nem képes olyan gyorsan kapcsolni, és felfogni a helyzetet, viszont a fontos döntések meghozatalakor átfogóbban gondolkodik, összefüggésekben látja a helyzetet, ezért megfontoltabbak. Ha idős emberek vezetnék a társadalmat, biztos, hogy hatékonyabban használnánk fel az erőforrásainkat. Kevesebb lenne a háború, a stadion, és jobb lenne az iskola, az egészségügyi ellátás, a társadalom mentális állapota. Az idős személyek kevésbé reagánlak a negatív gondolatokra, történetekre, ezért az illető sokkal nyugodtabb, mint a vehemens gondolkodású fiatal. A világ nagy részén ezt pontosan tudják, és tudásukat, tapasztalataikat fel is használják a magán, és a társadalmi életben. Távol-Keleten, ahol ma is érvényesülnek a Konfuciusi tanok, megbecsülik az öregeket, tapasztalataik alapján közülük kerülnek ki a vezetők. Példaként említhető Kína, Korea, Japán. Vietnamban a vallás neve: idősek tisztelete. India hasonló módon közelít az idősek társadalmi szerepéhez. A Fülöp szigeteken a nagyszülőket tisztelik, becsülik, és kikérik a tanácsaikat. A Perzsa kultúrában ugyanazzal a szóval jelölik az időseket, a bölcsességet, és a vezetőket. Vajon miért? Úgy tűnik, hogy Európa, a keresztény kultúrkör leírja az időseket. Karanténba zárják őket, és másodlagos társadalmi szerepeket adnak nekik. Kialakítottak egy sztereotip mintát, amiben az idő ember demenciában szenved, eljárt felette az idő, és … Sajnos sok idős ember megadja magát, elfogadja a felkínált szerepét, és nem is törekszik arra, hogy több legyen. Tény, hogy megváltozik a külsőnk, kopott az egészségünk, romlik a fizikai állapotunk, teljesítőképességünk, viszont BŐLCSEK lettünk. Nem kezeljük olyan jól a kütyüket, mint a fiatalok, viszont látunk az emberi, a szociális kapcsolatokban. A Montreal-i Egyetem professzora, Monchi Oury szerint • az idősebb emberek agya hatékonyan képes kiszűrni az információ áradatból a fontos tudnivalókat; • 60 környékén az emberek nagy része jobban bírja a stresszt és racionálisabban gondolkodik; • ha valaki odafigyel, a mozgására, egészségesen él, idősebb korára jobb kondíciókkal bír; • ha valaki igazán edzi az agyát, nem fogadja el a „demens szerepet” akkor megőrizheti mielin állományát, és gondolkodási képességét. Ez egy olyan defekt a társadalmi kultúránkon, ami óriási akadályt állít a fejlődésünk elé. Megjelennek előttem a képviselőink. Ilyeneket érdemel ez a társadalom? Tudom, hogy ettől bonyolultabb a probléma. A társadalom fele nem hogy bölcs nem lesz, de felnőtté sem válik. Ők kiváló tapsolóművészek lesznek. Boldoggá tették Horthyt, Szálasit, Rákosit, Kádárt és most Orbán építhet rájuk. Vegyük észre: van egy jelentős réteg, amely belefér az öregek tanácsába. Rájuk van szükség egy új emberi (társadalmi) kultúra megteremtéséhez. Pokolba a harcművészekkel. Eltűnt a tisztelet IS! Miért? Ez nem egy demenciában szenvedő idős ember kérdése. Felvetés: aki fiatalon sem volt százas, az öreg korára sem válik azzá!

Elérhetőség

gondolatolvasás
5085 Rákóczifalva Rózsa út 5/a

20 3398345

© 2014 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode