8 Nyolcadik rész. A háttérhatalom neve: tőke
Sokan háttérhatalmat látnak az ukrán orosz háború, és tegyük hozzá, minden nagyobb társadalmi mozgás mögött. Igen. Tudom, hogy arra a hatalomra gondolnak, aki pajeszos, szombaton nem dolgozik, és Izraelből származik. Mivel a világ számos térségében nem osztanak lapot nekik, sőt le is vadásszák őket, - ha tudják, - máshol van az igazság. Azt a HÁTTÉRHATALMAT, ami a világorganizációs szerepet betölti, úgy hívják TŐKE. Sokaknak nem mond semmit, mert mióta Marxot leírtották a magyar felsőoktatásból a Kommunista Kiáltvány című munkája miatt, azóta a főművét, a Tőkét sem tanítják. Pedig ez mutatja be legjobban a kapitalista világ működést.
A tőke, - egyszerűen mondva – pénzt szülő pénz. A világon minden tőkévé válhat, amit képesek vagyunk pénzzé tenni, és befektetni. Van, aki a szerelmet is annak tekinti. És itt van a kutya elásva. Ahhoz, hogy képesek legyünk „befektetésre” valamilyen kompetenciával, eladható, mások által keresett, és hasznosítható valamivel kell rendelkeznünk. Ennek van egy hatalmi összetevője. Mert minden befektetést támogatni, segíteni, erősíteni, és védeni kell. Mondjuk ki: másokkal szemben. Mások rovására. Ehhez élettérre – piacokra - van szükség. Minél nagyobb ez a tér, annál többet fektethetünk be, annál nagyobb lesz a hasznunk, és annál többet tudunk befektetni életterünk növeléshez.
A világ sorsa a gazdasági-politikai-katonai erőközpontokban dől el. Ezek képesek arra, hogy saját tőkéjük számára nagyobb teret harcoljanak ki. Mások rovására. Ugyanis a hatalmi erőterek egymásba érnek. Nincs hatalom nélküli világ. Mi magyarok különösen tudatlanok vagyunk a hatalomelméletek területén. Csak az erőszakos formáját ismerjük. Jóllehet hatalommá válhat bármi, amivel másokat befolyásolni tudunk. Meg annak a hiánya is. Gondoljunk a szeretet megvonására, kielégítetlen szükségleteinkre, ezek mozgósító erejére. A világban látható módon hatalommá vált a nyersanyag, a piac, az energia, a tudás, gazdaság, a társadalmi kultúra, az együttműködési képesség, a társadalom irányítás hatékonysága, az állampolgári fegyelem, a pénzforgalom biztonsága, a politika kiszámíthatósága, a természeti környezet. ÉS!! Ami nálunk nyögve-nyelősen megy, - a tudás újra termelődésének képessége. A hozzáadott érték a tudásból fakad.
A sor végére került a katonai teljesítőképesség, jóllehet a fegyverkezés is befektetés. Minden csak arányok kérdése. Nem sorolom tovább.
Az egykor hatpólusú világ immár két pólusúvá vált. Van, aki csak azért esett ki a versenyből, mert nem volt számottevő katonai ereje. Mások a régi taktikát alkalmazzák: „ha legyőzni nem tudod, állj mellé”, és felálltak a csapatok. Európa képtelen volt saját képességeit centralizálni, szétfeszítik a nacionalista erők középütt Orbán, a Lengyelek, akik most is két régi ellenfelüktől félnek, ezért idegen hatalmak kakukkfiókái az európai egység erősítésével szemben. De Amerika szekerét tolják a Balti államok is. Európa itt is vesztésre áll.
A fentebb említett erőszakos háttérhatalom neve Amerika. Nagy játékos a hajlékonyabb, rugalmasabb Kína is. Amerikában a tőkét befektetési alapok mozgatják milliónyi tulajdonos érdekeinek megfelelően. Önmagukkal is harcolnak, és rövid távú megtérülésre törekszenek. Kína minden tőkeerejét képes egy központi cél érdekében megmozdítani. Hosszú távú megtérülési mutatókkal.
Amerika polarizálta a világot demokrácia exportjával, és katonai potenciáljának felhasználásával. Állandó háborús fenyegetésével. Kína a tőkére koncentrál, és nem finnyás a különböző társadalmi rendszerek elfogadásban. Így aztán egyre jobban teret nyer Amerikával szemben.
Itt Európában görcs van a gondolkodók agyában. Környezetészlelésükben korlátosak. Nem vették észre, hogy közvetlen környezetükben - az elmúlt években - miként vált egyre szorosabbá Kína, és OO kapcsolatrendszere. Azt sem látják, hogy a világ 2/3 része mellettük áll. A liberalizmus - kultúrájuktól idegen politikai konstrukció. És elegük van az amerikai arroganciából.
Ukrajna sajátos helyzetben van. Oligarchái lenyúltak mindent, ami ellopható volt. Közéjük ékelődött be az amerikai tőke, és ennek a terjeszkedése is indikálta a háború kitörését. A képlet roppant egyszerű. Minél nagyobb a káosz, annál inkább megnő a tőke mozgástere, mert nincs, ami szabályozná a működését. Amerika bevásárolta magát Ukrajnába, ezt a folyamatot a Biden mögött álló tőke is gyorsította. Most kármentés is zajlik.
A tőke arctalan. Erkölcse sincs. A mögötte állók profitra éhesek. Számukra semmit sem jelent az emberek szenvedése. Minél nagyobbat bukik Ukrajna, annál olcsóbban vásárolják meg a maradékát. Minél nagyobb adósságba veri magát az ukrán állam, annál könnyebben veszik át fölötte a gazdaság irányítását.
Ez a bizonyos háttérhatalom hierarchikusan épül fel. A csúcson a politika osztja a lapokat. (vezérkarokban tervezik a világ sorsát. Nem katonaiakra gondoltam. Azokra a szellemi műhelyekre, melyeknek a pénz, a hitel, a kamat, a tőke a fegyverük.) Ezekben szervezik a kínai és az amerikai hegemónia versenyét a világhatalom megszerzésért. Onnan fentről a kis országokkal bármit csinálhatnak. Amerika kezében olyan eszközök vannak, melyek országokat is romokba dönthetnek. Feljebb kerülni szinte lehetetlen. Aki rosszat lép, lejjebb csúszik. Ezt nem akarja a világ nagy része, és áll Kína mellé. Emlékezzünk. Ha legyőzni nem lehet... De mondják azt is, hogy jobb egy okos ellenség, mint egy buta barát.
Európa lecsúszott, mellékszeplője lett a nagyhatalmi játékoknak. Hatalmi téren besorolt Amerika alá. Ne is kérdezze senki, hogy mi hol vagyunk. Az biztos, hogy Németország alatt. Gyarmat vagyunk. Node mennyire? Látszik a forintunkon.
Ukrajna ezzel a háborúval a legfontosabbat veszíti el. A tőkéjét. A kérdés immár az, hogy ebből mennyi válik amerikaivá, és mennyi kerül orosz tulajdonba. A háború sorsát nem a színészek, hanem a katonák döntik el. A hadszintéren egyértelműek az erőviszonyok.
NE FELEDJÜK. A RENDSZER NEVE: kapitalizmus. MINDEN EZT SZOLGÁLJA. A tőkét.
NOTA BENE
Egy ország gazdasági, politikai, katonai, kulturális… súlyát a benne testet öltött tőke nagysága, és produktivitása határozza meg. Ez kijelöli az adott állam helyét és befolyását más országokhoz való viszonyításban, és a világgazdaság rendszerében. Ezt számos statisztikai mutatóval lehet demonstrálni.
Itt és most Ukrajna veszíteni fog. OO és Ukrajna összegzett tőkeerejük szempontjából nem tartoznak egy súlycsoportba.
neve Tőke